Nagy ambíciókkal érkezett Jutasi Zoltán, a KÉSZ új vezérigazgatója. A több tulajdonossal együtt több mint 30%-os tulajdonrészt vásárló szakember vagyonkezelővé alakítja át az építőiparból ismert társaságot, amely az intenzív külföldi terjeszkedés mellett tovább erősíti ingatlanfejlesztő üzletágát. Új irány lehet az IT szegmens, miközben Jutasi még a környezetiparban is lát lehetőséget. Interjú…
Portfolio.hu: Az elmúlt évek alapján nem úgy látszott, hogy az építőipari cégek a legjobbak, amelyekbe érdemes befektetni. Sok cégnek gyenge a pénzügyi háttere, az építési piacon az árszínvonal alacsonyabb, mint a környező országokban. Miért szálltak be mégis a KÉSZ-be?
Jutasi Zoltán: A KÉSZ jóval árnyaltabb, mint általában az építőipari cégek. Ha általában az építőiparról beszélünk, akkor igaza van, ennek az egyik oka az, hogy a legtöbb építőipari cég projektmenedzser cég, valódi értékteremtés, kivitelezési munka nagyon sokszor nincs mögöttük. Egy jó projektmenedzser csapat, akik jól össze tudnak rakni szerződésállományt, tudnak menedzselni szállítókat, vevőket. Ezt nem negatív értelemben mondom, de ez tény, ráadásul ez elindít egy olyan alvállalkozói láncolatot, ahol nagyon sok cég tagozódik be ezek alá a társaságok alá, és nagyon elaprózódik a profit. A KÉSZ sok minden miatt különbözik ezektől a cégektől. Az egyik, hogy komoly saját erőforrás bázissal rendelkezik, a külföldi leányokat is figyelembe véve kb. 1500 ember dolgozik a cégcsoportban, ez már önmagában megkülönbözteti a többi építőipari társaságtól. Termelőkapacitásunk is van, acélszerkezetgyár Kecskeméten, betongyárak, saját elektromos csapat, ami azt jelenti, hogy ha ki kell számolni, mennyibe fog kerülni a beruházás, jóval pontosabban tudunk kalkulálni. A másik, hogy a megbízók egyre inkább kezdik kiszűrni a hosszú alvállalkozói láncolatot a megbízásokból, ezt a legdirektebb módon akkor lehet, ha az ember saját termelési erőforrásokkal rendelkezik. Ennek persze komoly kockázata is van, mert ennyi embernek munkát biztosítani nem kis feladat.
Az is megkülönböztet minket, hogy a KÉSZ nagyot növekedett az elmúlt évben. Míg az építőipar recesszióról beszélt, addig csak a kivitelező cégünk árbevétele 35-36 milliárdról felment 50 milliárd fölé. A 70 milliárdos árbevételből 50 milliárd az építőipari kivitelezésből származik. Mi profitáltunk az általánosságban vett építőipari recesszióból. A KÉSZ eddig is a szabad piacról szerezte a bevételei jelentős részét, ahol hál’ istennek nem lehetett annyira érezni a recessziós hatást, mert egyre nagyobb a külföldi teljesítések aránya. Van egy kivitelező cégünk Romániában, Ukrajnában egy betongyár és egy kivitelező cég, Montenegróban Szerbiában is van munkánk, a szlovákoknál, lengyeleknél is készítünk elő újabb projekteket.
P.: Nem hátrány az állami megbízások hiánya? Sok cég szép pénzekre tett szert ezek által…
J. Z.: Ez kétségtelen, de akik nagyon hozzászoknak ahhoz, hogy egy adott piac felé dolgoznak, elkényelmesednek. Nézzük meg, hogy egy normál piaci versenyben mire képesek ezek a cégek, amelyek egyébként gyakran a KÉSZ megrendelői éppen azért, mert nincs saját erőforrásuk. A kapcsolataikat kihasználva valamit elérnek, aztán ezt valakinek meg is kell csinálni. Véleményem szerint a kormányzati negyeddel is azért nem mertek jobban előremenni a pályázók, mert az erőforrásokkal nem tudtak biztosan kalkulálni. Az összes vállalkozás nagyon félt attól, hogy adott áron felvállal egy munkát, aztán amikor az alvállalkozóik azt látják, hogy a Magyarországon fellelhető piaci kapacitás 80 százalékát lekötné ez, a piacinál lényegesen magasabb áron biztosítják szolgáltatásaikat. Kevesen merték vállalni ezt a kockázatot, végül rajtunk kívül senki.
P.: Önök miért merték vállalni?
J. Z.: Mert rendelkezünk saját erőforrásokkal. Más kérdés, hogy politikai okokból megbukott a projekt. Az építőiparban előbb-utóbb nagyon fontos tényezővé fog válni, hogy ki milyen erőforrásokkal rendelkezik. Magasak a belépési korlátok a piacra, mert ugyan bárki képes levezetni egy projektet, de ki az, aki diszponál az erőforrások fölött?
P.: Ingatlanfejlesztői oldalról mennyire trend, hogy kiépítsék azt a vertikumot, amit a KÉSZ magáénak tudhat?
J. Z.: Az ingatlanfejlesztői piac egy másik történet. Az ingatlanfejlesztő birtokol egy olyan erőforrást, ami szükséges ehhez: a pénzt. Ingatlanfejlesztésbe az kezd, akinek vagy megfelelő pénzügyi háttértámogatása, vagy saját erőforrása, vagy a kettőnek valamilyen kombinációja rendelkezésre áll. A kettőt nem szabad összekeverni, mi is azon dolgozunk, hogy kettéválasszuk ezeket a cégnél. Az ingatlanfejlesztés arról szól, hogy ha van valahol egy potenciális beruházás, azt meg kell vizsgálni, bankokkal meg kell finanszíroztatni, utána valakivel kiviteleztetni. Természetesen ha a cégen belül van mindkét erőforrás, akkor bizonyos szabályok alapján ezt meg lehet csinálni. Attól, hogy valaki ingatlanfejlesztő, nem biztos, hogy abba az irányba fog elmozdulni, hogy kivitelezzen. Fordítva jobban el tudom képzelni, mert az ingatlanfejlesztés eredménytermelő képessége jóval nagyobb, mint a kivitelezésé. A KÉSZ-en belül nagyon komoly a fejlesztési ágazat, csak ez eddig nem volt közismert.
P.: Mennyire erősödik ez a terület a KÉSZ-nél?
J. Z.: Nagyon, ez kiemelt cél.