Új vezetőkkel és befektetőkkel szervezik holdingba az építőiparból ismert KÉSZ Holding érdekeltségeit.

Expo Budapesten, Nemzeti Színház az Erzsébet téren, kormányzati negyed – ezeket a nagy állami tendereket ugyan gyakorlatilag megnyerte, ám a projektek félresiklása miatt végül mégsem valósíthatta meg a KÉSZ-csoport.

A 25 éves vállalkozás vezetői (a kormányzati negyedet érintő projektbe invesztált százmilliós nagyságrendű összeg ellenére) mégsem keseredtek el. „Az emblematikus nagyberuházások ugyan nem sikerültek, de azért sok megnyert állami tenderünket befejezhettük” – mondja Jutasi Zoltán, a KÉSZ Holding Zrt. 2007 decemberétől kinevezett új vezérigazgatója.

Jutasi Zoltán. Az új vezérigazgató szerint csoportjuk az egyik leginkább politikafüggetlen építőipari vállalkozás.

STÁBÉPÍTÉS.

A lelkesedés érthető, hiszen Jutasi Zoltán és Gansperger Gyula alelnök személyében nemcsak új menedzserek, de új tulajdonosok is érkeztek az elsősorban építőipari kivitelezéseiről ismert csoporthoz. Az új vezetők, kiegészülve egy harmadik magánszeméllyel, egy összetett adásvételi szerződés keretében szereznek 40 százalékos tulajdont. A KÉSZ korábbi tulajdonosai (döntőrészt a Napi Gazdaság által 6,8 milliárd forintosra becsült vagyonával a 65. leggazdagabb magyar üzletemberként leírt Varga Mihály, továbbá 40, zömében alkalmazott kistulajdonos) ugyanis a sokféle üzleti érdekeltség transzparens szerkezetbe rendezésével, egyfajta holding-struktúra kialakításával képzelték el az értéknövelést. Erre a feladatra hívták Jutasit és Ganspergert, akik a Wallisnál működtettek már holdingot (Gansperger a Wallis Zrt. vezérigazgatója, Jutasi a Wallis Infocom Zrt. vezetője volt), és mindketten úgy érezték, hogy pályájukon a tulajdonossá válás továbblépést jelentene. További stratégiai posztokra is jönnek új emberek. A gazdasági vezérigazgató-helyettesi feladatra például Szabó Gergő, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium korábbi gazdasági vezetője; vagyongazdálkodási vezetőnek Breitner Gábor, a Guards Zrt. vezérigazgatója; stratégiai és üzletfejlesztési posztra pedig Hegedűs Sándor, az Antenna Hungária Zrt. korábbi vezérhelyettese.

Az üzletembereknek a személyes beszélgetések, a saját maguk, illetve a tanácsadó bevonásával elvégzett átvilágítások alapján megtetszett a cég. Gansperger Gyulát – elmondása szerint – meggyőzte a magyar tulajdonú, közel 1500 alkalmazottal rendelkező csoport. Nem is csak a transzparens cégszerkezet kialakításában, de a fejlettebb kontrolling-rendszer bevezetésében, illetve mindenekelőtt a jövedelmezőség javításában is lépni szeretnének az új vezetők.

Stratégiai befektetési irányok

Az együttesen 70 milliárd forintos árbevételű KÉSZ-csoport több mint 40 társasága által az elmúlt években elindított szerteágazó tevékenységeket az új vezetés négy klaszterbe rendezi.

Gyártás és építőipari kivitelezés
Zászlóshajó: KÉSZ Közép-európai Építő és Szerelő Kft.
● A cég a megelőző fél évtized lényegében stagnáló, 32–36 milliárdos bevételei után tavaly 54 milliárd forint forgalmat produkált. Az építőipari ág ismertebb jelenlegi projektjei az Excelsior Budapest Spa luxusingatlan a Rózsadombon, a PPP-konstrukcióban kivitelezett tiszalöki börtön, a Dunaferr számára épülő hideghengermű, illetve a kaposvári StopShop bevásárlóközpont és irodaház-együttes. ● A csoport saját acélszerkezet-gyárral rendelkezik Kecskeméten. ● Az építőipari ágon belül megemlítendő az ukrajnai KÉSZ UA Ltd. és 3P Beton Ltd., továbbá a KÉSZ Romania Ltd. is.

Vagyonkezelés és ingatlanfejlesztés
Zászlóshajó: KÉSZ Ingatlan Zrt. (ma KÉSZ FM Kft.)● A 30–50 milliárd forint értékű saját ingatlanok kezelése a feladata. A portfólió igen széles: ipari létesítmények, irodák, lakóingatlanok is vannak benne, amelyeket üzleti lehetőségtől függően üzemeltet, bérbe ad, vagy éppen értékesít a társaság. ● Ezen stratégiai ághoz öt PPP-vállalkozás és projektcégek is tartoznak.

Biodízel
Zászlóshajó: Öko-line Kft.
● A potenciálisan 50 ezer tonna gabona feldolgozását és 14 milliárd forintos árbevételt ígérő, a Resonator Kft.-vel közösen birtokolt bábolnai biodízel üzem sajátos színfoltot alkot a holdingon belül.

Flottamenedzsment
Zászlóshajó: KÉSZ & Go Kft.
● Felerészt a KÉSZ-csoportnak, felerészt külső ügyfeleknek dolgozik a 300 járműből álló személygépkocsi-állományt kezelő flottamenedzser vállalkozás. ● E mellett megemlítendő az építőipari gépeket lízingelő a GépBér Kft. is.

A csoport raktárakban, sportcsarnokokban különösen erős, de részt vesznek például rózsadombi luxusingatlan építésében is.

ITTHON ÉS KÜLFÖLDÖN. A budapesti mellett kecskeméti és szegedi központtal is rendelkező KÉSZ az elmúlt években sok mindenbe belefogott, most ezeket a szerteágazó tevékenységeket négy klaszterbe strukturálják. Az együttesen 70 milliárd forint árbevételű csoport fő bevételi forrása továbbra is az építőipari kivitelezés. A vertikálisan integrált, alapvetően magasépítéssel foglalkozó KÉSZ-birodalom saját acélszerkezet-gyárral rendelkezik Kecskeméten. A Figyelőnek nyilatkozó építészek, versenytársak az elismerten komoly mérnöki tudással rendelkező csoport fő erősségének a szinte konfekciószerűen építhető acélcsarnok-rendszereket tartották. Mint Radnai Tamás, a legnagyobb építőipari leányvállalat, a KÉSZ Közép-európai Építő és Szerelő Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, a 17 ezer tonna éves kapacitású üzem gyakorlatilag 2012-ig eladta termelési lehetőségeit.

A KÉSZ fővállalkozóként gyakorlatilag mindent maga csinál; mint valaki megállapította: „nem cifrázza, de raktárakban, sportcsarnokokban kifejezetten erős”. A szélesebb közvélemény például akkor találkozhatott a céggel, amikor a margitszigeti úszó Eb-re, éppen határidőre elkészültek az uszodaépítéssel, noha pár hónappal az átadás előtt a szigetet elöntő árvíz majdnem meghiúsította a projektet.

Elmarasztalás kartellügyben

Jogerősen pert nyert a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2007 novemberében több építőipari cég, köztük a KÉSZ Kft. ellen. A 2003-ig visszanyúló történet szerint az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Fiumei úti székházának felújítására kiírt tenderen a Baucont Rt. és az Épker Kft. olyan megállapodást kötöttek, hogy bármelyikük nyer, a másik alvállalkozói megbízást, illetve készpénzt kap. Később bevonták a KÉSZ Kft.-t is, amely ellentételezésért cserébe visszavonta már benyújtott jogorvoslati kérelmét, és így részesévé vált a tiltott összejátszásnak. A GVH a Baucontot és az Épkert egyenként 227 millió forint, a KÉSZ-t 136 millió forint bírság megfizetésére kötelezte.

Az építőipar mellett egyazon cégblokkba kiemelhető a saját ingatlanok kezelése, a biodízel üzletág, továbbá a flottamenedzsment is (a négy stratégiai ágazat jellemzőit lásd külön). Külön ág lehet majd a szervezeti ábrán az infokommunikáció is, amellyel a csoport még csak kokettál. A tulajdonosok mindenesetre bíznak a következő időszakok jelentős IT-tendereiben. Ha esetleg az indulásnál egy erősebb szereplőt meg tudnának venni, akkor később akár a kormányzati IT-outsourcingban is részt vehetnének már.

TERJESZKEDÉS. A KÉSZ-birodalom forgalmának 15 százaléka a környező országokból származik, döntően Romániából és Ukrajnából (az utóbbiban betongyára is van a cégnek), kisebb részt szerb és montenegrói projektekből. A külföldi terjeszkedésben továbbra is hisznek a vezetők, most indul a bolgár (ott is acélszerkezet-gyár megvételét tervezik), s hamarosan a szlovák és a lengyel üzlet. Radnai Tamás szerint a KÉSZ részben pénzügyi, likviditás-menedzselési okokból megy külföldre, mert miközben itthon az építőipari projektekhez saját finanszírozás is kell, kint még előre fizetnek a vevők.

Vagyis a kinti láb segíti a hazai fejlesztések finanszírozását. A vezetők azért is egyre jobban bíznak a külföldi leányvállalatokban, mert ahogyan előrehalad a román és az ukrán privatizáció, egyre több az olyan magáncég, amely valóban a legjobb ajánlatot, a jobb minőségű műszaki megoldást választja, s ezekben az országokban kifejezetten erősnek számít a magyar technológia.

Gansperger Gyula. A tulajdonos mindenekelőtt a jövedelmezőséget szeretné növelni.

Az eddig inkább vagyonkezelésben, holding-működtetésben jártas új vezetők nem tartanak attól, hogy kockázatos invesztálni a kartellügyekkel, feketemunkával, körbetartozásokkal és csődhullámokkal terhelt építőiparba. Jutasi Zoltán szerint a szektor kellemetlen folyamataitól a saját erőforrásokkal lehet távol maradni, hiszen így nincs az a rizikó, hogy az alvállalkozó eltűnik, csődbe megy, rossz munkát végez. Radnai szerint az iparág azért is tisztul, mert az ukrán és a román építőipar olyan gyorsan bővül, hogy a helyi szakmunkások-nak már nem éri meg átjönni feketén dolgozni. Gansperger Gyula azt emelte ki, hogy a KÉSZ-csoport számait a négy nagy könyvvizsgáló cég egyike, a PricewaterhouseCoopers auditálja.

A nagy építőipari cégeket a sajtó előszeretettel besorolja a politika valamelyik oldalára is. Ezt ugyan a KÉSZ sem kerülheti el, de Jutasi Zoltán szerint a csoport az egyik leginkább politikafüggetlen építőipari vállalkozás: mindenféle színezetű önkormányzatnál nyert is, bukott
is tendert, és igyekszik az összforgalom 15–20 százalékát adó állami megrendelések esetén ugyanúgy teljesíteni, mint a piaci megrendelőnek.

Ami pedig a szerkezetátalakítás mellett a fundamentális folyamatokat illeti, jelenleg zajlik a 2008-as üzleti év tervezése, de a kapacitások jó részét már szerződéssel lekötötték. Gansperger elismeri, hogy az amerikai eredetű, az ingatlanpiacot is súlyosan érintő válság nem tesz jót nekik, mert az építőipari depresszió elbizonytalaníthatja a befektetőket, de reméli, ezt a hatást ellensúlyozzák majd az idén már intenzívebben belépő uniós projektek.

 Kormányzati kártalanítás?

Nem jutott el még oda az ország, hogy választási ciklusokon átnyúlóan is lehessen döntést hozni – alapvetően ezzel indokolja Jutasi Zoltán, hogy érvényes ajánlatuk ellenére nem valósíthatják meg a kormányzati negyedet. Azt még nem döntötték el, hogy a százmilliós ráfordításokat jogi úton megpróbálják-e visszaszerezni, de a KÉSZ szerint jogosan kérhetnek kártalanítást annak ellenére, hogy minden ilyen tenderkiírás szerint a pályázás költségeit az indulók állják. Erre az Expo elmaradása esetében már a csoport történetében is volt példa. A KÉSZ egyik érve szerint, ha az állam képviselői folyamatosan arról beszélnek, hogy ami a területtel történt, az hasznos volt, akkor ez nagyrészt a pályázatnak köszönhető. Ha az ingatlanbizniszben egy értéktelen telket reorganizálnak, kistafíroznak engedélyekkel (még ha ez jelen esetben csak részlegesen történt is meg), akkor ellentételezés járhat annak, aki ebben részt vett, mert ő alapozta meg azt az árbevételt, ami már máshol fog jelentkezni.